Hazánkban a hivatalos felmérések szerint kb. 25 000 regisztrált, becslések szerint azonban megközelítőleg 100 000 autizmussal élő ember él.
Az autizmus spektrum zavar (ASD)
Az autizmus egy genetikai hátterű pervazív zavar; mely az érzékelésben, szocializációban és a viselkedésben észlelhető különbségekben jelentkezik. Az autizmussal élő emberek esetében jelentkező sztereotip vagy bizarr viselkedések, a perceptuális alapú gondolkodás és a társadalmi elszigetelődés jelenségei azok, amik miatt gyakran védett környezetre és segítségre van szükségük. A viselkedés zavar megítélésének kérdése rendkívül aktuális.
Az autisztikus gyermekeknek korai, speciális fejlesztésre, képzésre, nevelésre, tanításra, az autizmussal élő felnőttnek egész életen át támogató-védő családi és munkahelyi, vagy megfelelő színvonalú, egyénre szabott intézményes környezetre van szüksége.
Az autisztikus emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak, szándékainak, vágyainak, érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése, így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani.
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 típusosan autista gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak
Az autizmussal élők állapota rendkívül sokrétű.
A spektrum egyik végén a napi szintű ellátásra szoruló, gyakran nem beszélő 'kenneri', a másikon pedig a jól funkcionáló – a társadalomba bizonyos szintig beilleszkedni képes – ’aspergeri’ autizmussal élők találhatók.
Hazánkban a hivatalos felmérések szerint kb. 25 000 regisztrált, becslések szerint azonban megközelítőleg 100 000 autizmussal élő ember él. Ezt a 0,6–0.8% -os előfordulási gyakoriság tekintetében lehet feltételezni.

Hazánkban a hivatalos felmérések szerint kb. 25 000 regisztrált, becslések szerint azonban megközelítőleg 100 000 autizmussal élő ember él.
Az autizmus spektrum zavar (ASD)
Az autizmus egy genetikai hátterű pervazív zavar; mely az érzékelésben, szocializációban és a viselkedésben észlelhető különbségekben jelentkezik. Az autizmussal élő emberek esetében jelentkező sztereotip vagy bizarr viselkedések, a perceptuális alapú gondolkodás és a társadalmi elszigetelődés jelenségei azok, amik miatt gyakran védett környezetre és segítségre van szükségük. A viselkedés zavar megítélésének kérdése rendkívül aktuális.
Az autisztikus gyermekeknek korai, speciális fejlesztésre, képzésre, nevelésre, tanításra, az autizmussal élő felnőttnek egész életen át támogató-védő családi és munkahelyi, vagy megfelelő színvonalú, egyénre szabott intézményes környezetre van szüksége.
Az autisztikus emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak, szándékainak, vágyainak, érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése, így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani.
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják. Közvetlen környezetükhöz való kapcsolatuk, alkalmazkodásuk ezután lényegesen javulhat, de az alapprobléma nem változik. Minden 100 típusosan autista gyermekből kb. 5 válik önálló felnőtté, 25-30 jelentős fejlődést mutat, de támaszt, ellenőrzést igényel, a többiek súlyosan fogyatékosak és ellátásra szorulnak
Az autizmussal élők állapota rendkívül sokrétű.
A spektrum egyik végén a napi szintű ellátásra szoruló, gyakran nem beszélő 'kenneri', a másikon pedig a jól funkcionáló – a társadalomba bizonyos szintig beilleszkedni képes – ’aspergeri’ autizmussal élők találhatók.
Hazánkban a hivatalos felmérések szerint kb. 25 000 regisztrált, becslések szerint azonban megközelítőleg 100 000 autizmussal élő ember él. Ezt a 0,6–0.8% -os előfordulási gyakoriság tekintetében lehet feltételezni.